Előzmények, inspirációk
A szürrealista forgatag
Leonora Carrington művei
Max Ernst művei
Remedios Varo művei
Mexikó
Arcképcsarnok
A kötetben felbukkanó alakok rövid életrajza

Berenice Abbott (1898−1991) leszbikus amerikai fotóművész, feminista. Elsősorban a két világháború közötti New Yorkról készült fotóiról emlékezetes.

Eileen Agar (1899−1991) skót-amerikai származású, Buenos Airesben született, és Angliában tanult szürrealista festő- és fotóművész. Joseph Bard író felesége volt. Viszonyt folytatott Paul Nash angol szürrealistával.

Inés Amor (1912−1980) mexikói művészettörténész. Az 1935-ben alapított Mexikói Művészeti Galéria vezetője és a modern művészetek elkötelezett támogatója. 1940. január 17-én a GAM-ban rendezték meg a Nemzetközi Szürrealista Kiállítást.

Guadalupe „Pita” Amor (1918−2000) mexikói költő, Elena Poniatowska nagynénje. Fiatal korában aktmodellkedett, többek között Diego Rivera festményei számára, és nagyközönség előtt is szívesen mutatkozott meztelenül.

Hans (Jean) Arp (1886−1966) dadaista német festő, költő, szobrász. Főként köztéri szobrairól, kollázsairól és festményeiről ismert. Max Ernst legjobb barátja.

Marie-Berthe Aurenche (1905−1960) francia festőművész és a szürrealista művészek pártfogója. Max Ernst második felesége 1927−1937 között.

Jesús Bal y Gay (1905−1993) spanyol zeneszerző, muzikológus. 1938–1965 között Mexikóban élt száműzetésben.

Joseph Bard (1892−1975), avagy Diamant József, az Egyesült Királyságban letelepedett magyar író. Eileen Agar férje.

Octavio G. Barreda (1897−1964) mexikói költő, kritikus. Ő fordította spanyolra T. S. Eliot, D. H. Lawrence és Saint-John Perse műveit.

Georges Bataille (1897−1962) francia filozófus, sokoldalú értelmiségi, irodalommal, szociológiával és művészettörténettel is foglalkozott.

Julian Bell (1908–1937) angol költő. A spanyol polgárháborúban vesztette életét, miután a köztársaságpárti Nemzetközi Brigádokhoz csatlakozva, mentőautó-vezetés közben egy bomba repeszei eltalálták.

Hans Bellmer (1902−1975) német művész, életnagyságú babáiról és Georges Bataille Histoire de l’œil (1940) című művének illusztrálásáról ismert.

Walter Benjamin (1892−1940) német-zsidó filozófus, esszéista és műkritikus. A nácik elől menekülve önkezével vetett véget életének.

Ignacio Bernal (1910−1992) mexikói antropológus. A Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum igazgatója 1962–1968 és 1970–1977 között. Teotihuacanban végzett ásatásokat.

Elisa Bindhoff (Breton) (1906–2000) chilei származású francia költő, poliglott és kiváló zongorista. André Breton harmadik felesége.

Frans Blom (1893−1963) svájci felfedező, archeológus. Feleségével együtt vezették a mexikói San Cristóbal de las Casasban a Casa Na Bolomot (A Jaguár Háza).

Gertrude Blom (1901−1993) svájci újságíró, szocioantropológus és környezetvédő aktivista. A lacandoni őserdőben élő maják kutatója.

E. Lorenz „Larry” Borenstein (1919−1981) amerikai ingatlanügynök, műkereskedő. Nevéhez fűződik a New Orleans-i Preservation Hall, mely egy jazzegyüttes, lemezkiadó és egy egykori zenés-művészeti galériát is takar.

Joë Bousquet (1897−1950) francia költő, az első világháborúban szerzett sérülése miatt élete hátralévő részét ágyban, ópiumfüggőként töltötte.

Robert Brady (1927−1985) amerikai műgyűjtő. A mexikói Cuernavacában található a Robert Brady Múzeum.

Victor Brauner (1903−1966) román szürrealista festőművész és szobrász. 1938-ban az Óscar Domínguez és Esteban Francés között kialakult vitában egy összetört pohár szilánkjaitól a bal szemére megvakult.

Lola Alvarez Bravo (1903−1993) az első jelentős mexikói női fotóművész a mexikói forradalom utáni „mexikói reneszánsz” (1920–1950) időszakában.

André Breton (1896−1966) francia költő, író és teoretikus, a dada és a szürrealizmus egyik kulcsfigurája. Pszichiátriát tanult. Magyarul is olvashatók többek között a Nadja, az Őrült szerelem és A mágneses mezők című művei.

Sócrates Amado Campos Lemus (1944−2021) az 1968-as mexikói diákmozgalom egyik vezére. Majdnem három évet töltött a Lecumberri börtönben. Később politikai újságíróként és elemzőként tevékenykedett.

Albert Camus (1913−1960) Algériában született francia író és filozófus. Az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. 1957-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Robert Capa (Friedmann Endre) (1913−1954) magyar-zsidó származású, világhírű fotográfus, haditudósító.

Álvar Carrillo Gil (1898−1974) mexikói gyerekorvos és műgyűjtő. 1974-ben gyűjteményének kiállítására megalapította a Museo de Arte Carillo Gilt (Carillo Gil Múzeum).

Heberto Castillo (1928−1997) mérnök, a mexikói képviselőház tagja. 1974-ben megalapítja a Partido Mexicano de los Trabajadorest, vagyis a Mexikói Munkáspártot, mely 1987-ben feloszlott.

Jean Charlot (1898−1979) Párizsban született amerikai festőművész és illusztrátor. Rengeteget dolgozott Mexikóban.

Jean Cocteau (1889−1963) nagy hatású francia költő, író és filmrendező. 1930-ban A költő vére címmel szürrealista filmet forgatott.

Rodney Collin-Smith (1909−1956) angol író, misztikus. Nagy hatással volt rá Uszpenszkij és Gurdjieff munkássága.

René Crevel (1900−1935) francia dadaista és szürrealista író, szén-monoxid-mérgezéssel végzett magával.

Pavel Fjodorovics Cselicsov (1898−1957) orosz festőművész és díszlettervező. Edward James jóbarátja.

José Luis Cuevas (1934–2017) mexikói festőművész. A muralisták egyik első ellenfele. A Generación de la Ruptura (A szakítás nemzedéke) egyik vezetője.

Gala Dalí (Elena Ivanovna Diakonova) (1894−1982) a szürrealisták egyik múzsája. 1917−1929 között Paul Éluard, majd 1934-től haláláig Dalí felesége. Éluard mellett három évig Max Ernsttel is viszonya volt.

Robert Desnos (1900−1945) francia szürrealista költő. Foglalkoztatta az alkímia. A theresienstadti koncentrációs táborban meggyilkolták.

Gustavo Díaz Ordaz (1911−1979) Mexikó 56. elnöke 1964−1970 között. Az egyik legmegosztóbb mexikói elnökök egyike.

Óscar Domínguez (1906−1957) tenerifei születésű szürrealista festő, a spanyol „27-esek generációjának” tagja. Önkezével vetett véget életének.

Marcel Duchamp (1887−1968) minden modern stílusirányzatra nagy hatást tevő francia képzőművész és polihisztor.

Maria Edgeworth (1768−1849) ír gyermek- és ifjúsági író. Az európai regény fejlődésének fontos alakja. Leonorát anyai ágon feltehetőleg rokoni szálak fűzték hozzá.

Hans-Ulrich „Jimmy” Ernst (1920−1984) német-amerikai festőművész, Max Ernst és Luise Straus-Ernst fia.

Max Ernst (1891–1976) német festőművész, szobrász, grafikusművész. A dada és a szürrealizmus egyik legnagyobb alakja.

Maurits Cornelis Escher (1898−1972) holland grafikus. Paradox építményeket és egymásba kapcsolódó geometrikus alakzatokat készített.

León Felipe (1884−1968) spanyol költő, 1938-tól haláláig Mexikóban élt száműzetésben. A spanyol polgárháborúban köztársaságpárti aktivista volt.

Esteban Francés (1913−1976) spanyol szürrealista festőművész. A harmincas években Remedios Varo szeretője.

Betty Friedan (1921−2006) amerikai feminista író és polgárjogi aktivista. A National Organization for Women (Nemzeti Nőszervezet, 1966) alapítója.

Varian Fry (1907−1967) amerikai újságíró, a Menekültügyi Bizottság egyik alapítója. A második világháború idején rengeteg művészt juttatott ki Franciaországból.

Rodolfo Gaona (1888–1975) mexikói őslakos származású bikaviador. Spanyolországban szerzett magának hírnevet.

Federico García Lorca (1898−1936) spanyol költő és drámaíró, Dalí jóbarátja. Nem sokkal a spanyol polgárháború kitörése után a falangisták meggyilkolták.

Antoni Gaudí (1852−1926) nagy hatású katalán építész, a mai napig épülő barcelonai Sagrada Família-templom tervezője.

Gunther Gerzso (1915−2000) magyar-német származású, Mexikóban született és alkotó festőművész és forgatókönyvíró. Szemben állt a muralistákkal. Octavio Paz szerint az egyik legnagyobb latin-amerikai festő.

Germaine Greer (1939) ausztrál feminista író, újságíró és egyetemi tanár. A feminizmus második hullámának egyik nagy hatású szószólója.

Pegeen Guggenheim (1925−1967) amerikai festőművész, Peggy Guggenheim és Laurence Vail lánya. Gyógyszertúladagolással vetett véget életének.

Marguerite „Peggy” Guggenheim (1898−1979) amerikai műgyűjtő, a szürrealisták egyik legbefolyásosabb mecénása. 1941–1946 között Max Ernst harmadik felesége.

Ofelia Guilmáin (1921−2005) spanyol származású mexikói színésznő. A spanyol polgárháború elől családja Mexikóba menekült.

David Hare (1917–1992) amerikai szürrealista művész. Leginkább szobrairól ismert, de remek fotográfus és festőművész is volt. A VVV (1942–1944) szürrealista magazin alapító-főszerkesztője. Jacqueline Lamba második férje 1946–1955 között.

Hartmann Imre (1895–1978) gordonkaművész, a Léner-vonósnégyes csellistája, majd Mexikóvárosban zenetanár.

Stanley William Hayter (1901−1988) brit festőművész, grafikus, nyomdász. Pályája kezdetén a szürrealista, később az absztrakt expresszionista irányzat képviselője. Több nyomdatechnikai találmány is fűződik a nevéhez.

Lewis Hine (1874−1940) amerikai fotográfus és szociológus. Küzdött a gyermekmunka felszámolásáért, képein főként dolgozó gyerekeket és a munkásosztályt örökítette meg.

José Horna (1912−1963) Mexikóba menekült spanyol művész és politikai aktivista. A fotográfus Kati Horna férje.

Kati Horna (Deutsch Katalin) (1912−2000) magyar-zsidó származású, mexikói fotóművész. A spanyol polgárháborúban is fotózott. José Horna felesége.

Alexander Iolas (1908−1987) görög-amerikai galériatulajdonos. Első galériájában, a Hugo Galleryben volt Andy Warhol első egyéni kiállítása (1952).

María Izquierdo (1902−1955) az egyik első mexikói festőnő, akinek egyéni kiállítása volt az Egyesült Államokban (1930).

Edward James (1907−1984) angol arisztokrata író, költő és számos szürrealista művész támogatója. Leonora mecénása és jóbarátja.

Pierre Janet (1859−1947) francia filozófus, pszichiáter. Hozzá fűződik a „tudatalatti” fogalmának megalkotása.

Alejandro Jodorowsky (1929) Chilében született, ukrán-zsidó származású kultikus színházi és filmrendező.

Jacqueline Lamba (1910−1993) francia szürrealista művész, André Breton második felesége 1934−1943 között.

Albert Lebrun (1871−1950) a Harmadik Francia Köztársaság 14., egyben utolsó elnöke 1932−1940 között.

Léner Jenő (1894–1948) magyar hegedűművész, a világhírű Léner-vonósnégyes alapítója és elsőhegedűse.

Gerardo Lizarraga (1905−1982) spanyol festő, Remedios Varo első férje. 1939-ben francia koncentrációs táborba került, ahonnét Remedios segítségével (aki egy Chiki Weisz által készített sajtófotó alapján ismerte fel és jött rá, hogy még él) 1941-ben szabadult.

Tilly Losch (1903−1975) osztrák táncos, koreográfus és színésznő. Edward James felesége 1930−1934 között.

Dora Maar (1907−1997) horvát származású francia fotográfus. 1935−1943 között Pablo Picasso partnere.

Pierre Mabille (1904−1952) francia író, orvos. A francia, szürrealista Minotaure művészeti lap egyik szerkesztője.

Kristine Mann (1873−1945) amerikai orvos, a nők egészségügyi ellátásának úttörője. Jung műveiből álló saját gyűjteményéből indult a ma a nevét viselő könyvtár New Yorkban.

Gabriel García Márquez (1927−2014) Nobel-díjas kolumbiai író, a mágikus realizmus egyik kiemelkedő képviselője.

André Masson (1896−1987) kubista, majd szürrealista francia művész. Az automatikus rajzolás egyik szorgalmazója. Nagy hatást gyakorolt Jackson Pollockra.

Pierre Matisse (1900−1989) francia-amerikai képkereskedő. Henri Matisse fia. 1931-ben nyitotta meg New York-i galériáját, a Pierre Matisse Galleryt.

Meduna László (1896–1964) magyar ideggyógyász, a világon elsőként vezette be a skizofrénia konvulziós terápiáját mesterséges epilepsziát kiváltó anyagok segítségével. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált.

Diego de Mesa (1912−1985) spanyol író és műfordító. 1939-ben Mexikóba vonult száműzetésbe, majd Rómába költözött.

Édouard Léon Théodore Mesens (1903–1971) belga író és művész, a szürrelista mozgalom legfontosabb angol nyelvű lapja, a London Bulletin főszerkesztője 1938–1940 között. Abszintmérgezésben hunyt el.

Ricardo Mestre (1906−1997) katalán erőszakmentes anarchista, a spanyol polgárháború után Mexikóba menekült.

Lee Miller (1907−1977) amerikai modell és fotográfus, Roland Penrose házastársa 1947-től haláláig. A második világháború alatt haditudósítóként dolgozott.

Piet Mondrian (1872−1944) holland festőművész, a geometrikus absztrakció egyik legnagyobb alakja. A De Stijl-művészcsoport tagja.

Robert Motherwell (1915−1991) amerikai festő. A New York School (New York-i Iskola) művészeti csoportosulás tagja.

Paul Nash (1889−1946) brit festő, fotográfus és író. Festményein az első és a második világháborún átélteket is megjelenítette. 1934-ben Eileen Agar szeretője.

Margarita Nelken (1894−1968) német-zsidó származású spanyol feminista és író. 1939-ben Mexikóba menekült.

Charles de Noailles (1891−1981) francia arisztokrata mecénás, finanszírozta többek között Man Ray, Jean Cocteau és Luis Buñuel filmjeit.

Marie-Laure de Noailles (1902−1970) francia festőművész és befolyásos mecénás. Charles de Noailles felesége.

Violette Nozière (1915−1966) francia prostituált. Abuzív apja meggyilkolásáért 1934-ben halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani kényszermunkára változtatták. 1945-ben kegyelemmel szabadult. A szürrealisták kiálltak mellette.

Gordon Onslow Ford (1912−2003) André Breton köreihez tartozó brit festő. A negyvenes években Mexikóban élt és alkotott.

José Clemente Orozco (1883−1949) mexikói festő, Siqueiros és Diego Rivera mellett a „három nagy” muralista egyike.

Amédée Ozenfant (1886−1966) francia festő. A purista festészeti stílus Le Corbusier és az ő nevéhez fűződik.

Wolfgang Paalen (1905−1959) osztrák-zsidó és német származású mexikói festőművész és szobrász. Gyakran használta a fumázs festési technikát. A szürrealista Dyn magazin alapítója, mely újság 1942−1944 között jelent meg. Önkezével vetett véget életének.

Ámbar Past (1949) amerikai költő és képzőművész. San Cristóbal de las Casasban 1975-ben megalapította a Taller Leñaterost (Favágó Műhely) mely egy kulturális tér a maja őslakosok számára.

Benjamin Péret (1899–1959) francia dadaista és szürrealista költő. Remedios Varo párja 1937–1948 között.

Giovanni Piranesi (1720–1778) olasz művész. Az ókori Róma épületeiről, illetve fantáziahelyszínekről készített metszeteivel nagy hatást gyakorolt az utókorra.

Plutarco Gastélum Esquer (1914-1990) xilitlai, jaki indián származásű művész, Edward James későkori szerelme.

Raymond Queneau (1903−1976) francia író, költő és matematikus. Tagja az 1948-ban alapított Patafizikai Társaságnak.

Man Ray (1890−1976) nagy hatású amerikai képzőművész, fotográfus. Élete nagy részét Párizsban töltötte.

Herbert Read (1893−1968) brit művészettörténész, költő, filozófus. A Read által szerkesztett 1936-os Surrealism című könyv borítóján látott Max Ernst-festmény indította el Leonorát a szürrealizmus felé.

John Reed (1887−1920) baloldali amerikai újságíró. Részt vett mind a mexikói, mind az orosz forradalomban.