Képgaléria Elena Poniatowska
Leonora című regényéhez
Előzmények, inspirációk
Carlo Crivelli - Angyali üdvözlet Szent Emigdiusszal (1486)
Caspar David Friedrich - Eldenai romok (1825)
Caspar David Friedrich - Jégtenger (1823–1824)
Caspar David Friedrich - Rügen mészkő sziklái (1818)
Ferdinand Cheval - Le Palais Idéal (1879-1912)
Fra Angelico - Angyali üdvözlet (1440–1445)
Francesco di Giorgio - Jézus Születése (1460)
Giovanni di Paolo - Sírbatétel (1426)
Giuseppe Arcimboldo - A könyvtáros (1566)
Giuseppe Arcimboldo - Nyár (1563)
Giuseppe Arcimboldo - Tél (1563)
Giuseppe Arcimboldo - Vertumnus (1591)
Giuseppe Arcimboldo - Víz (1563)
Hans Baldung - A nő három életkora és a halál (1541-44)
Henri Rousseau - Az álom (1910)
Henri Rousseau - Kígyóbűvölő (1907)
Henri Rousseau - Meglepett tigris a trópusi zivatarban (1891)
Henri Rousseau - Tavasz a Bicétre völgyében (1908)
Hieronymus Bosch - A gyönyörök kertje triptichon (1490-1510)
Hieronymus Bosch - Szent Antal megkísértése triptichon (1510)
id. Lucas Cranach - A fiatalság forrás (1546)
id. Lucas Cranach - Apollón és Diana (1530)
id. Lucas Cranach - Aranykor (1530)
id. Lucas Cranach - Szent Jeromos dolgozószobája (1526)
id. Lucas Cranach - Vadászat a Hartenfels kastély erdejében (1540)
id. Pieter Bruegel - Farsang és böjt harca (1559)
id. Pieter Bruegel - Flamand közmondások (1559)
id. Pieter Bruegel - Gyermekjátékok (1560)
id. Pieter Bruegel - Korcsolyázók télen (1565)
id. Pieter Bruegel - Út a kálváriára (1564)
id. Pieter Bruegel - Vadászok a hóban (1565)
Matthias Grünewald- Az isenheimi oltár (1512-16)
Oskar Kokoschka - A szél menyasszonya (1913-14)
Paolo Uccello - Éjszakai vadászat (1470)
Simone Martini - Angyali üdvözlet (1333)
Vincent Van Gogh - Burgonyevők (1885)
A szürrealista forgatag
Alberto Giacometti - Diego mellszobra (1955)
Alberto Giacometti - Három sétáló ember (1948)
Alberto Giacometti - Kutya (1951)
Alexader Calder - Autópálya (1973)
Alexander Calder - Sas (1971)
Alexander Calder - Tárgy piros labdával (mobil) (1931)
Alexander Calder - Testvérek (1965)
Alexander Calder - Vízszintes lombok (légmobil) (1941)
Amédée Ozenfant - Fúgaakkordok (1922)
Amédée Ozenfant - Ovális kompozíció (1928)
Amédée Ozenfant - Poharak és palackok (1922)
Amédée Ozenfant - Purista csendélet – üvegáru és építészet (1922)
André Breton - Tojás a kígyó templomában (1932)
André Breton - Versobjektum (1942)
André Breton, Jacqueline Lamba és Yves Tanguy - Cadavre Exquis (kollázs)
André Masson - A szeretők átváltozása (1938)
André Masson - Automatikus rajz (1924)
André Masson - Gradiva (1938-1939)
André Masson - Halak csatája (1926)
André Masson - Mészárlás (1931)
André Masson kirakati bábuja a Nemzetközi Szürrealista Kiállításon Párizsban,1938.
Berenice Abbott - New York éjszaka (1932)
Berenice Abbott - Washington híd (1937)
Catherine Yarrow - Gubbasztó nő (1935)
Catherine Yarrow - Krokettkert (1956)
Catherine Yarrow - Tájkép (1955)
Cesar Moro (Carlos Quizpez Asín) - A tenger embere (1921)
Cesar Moro (Carlos Quizpez Asín) - Dalí portréja (1924)
Cesar Moro (Carlos Quizpez Asín) - Éjszaka (1925)
David Hare - A varázsló játéka (1944)
David Hare - Léda és a hattyú (1966)
David Hare - Zsonglőr no. 2 (1991)
Dora Maar - Beszélgetés (1937)
Dora Maar - Picasso portréja (1936)
Dora Maar - Szörny a tengerparton (1936)
Dora Maar - Übü portréja (1936)
Dorothea Tannig - Magasfeszültség (1942)
Dorothea Tanning - A korzón túl (1940)
Dorothea Tanning - Anyaság (1946)
Dorothea Tanning - Szent Antal megkísértése (1946)
Dorothea Tanning - Születésnap (1942)
Dorothea Tanning - Végjáték (1944)
E. L. T. Mesens - 1,2,3,4, code 11... és akkor (1964)
E. L. T. Mesens - Alarme! (1971)
E. L. T. Mesens - Leendő barátom (1971)
E. L. T. Mesens - Nevetés az éjszaka mélyén
Eileen Agar - Alakok a kertben
Eileen Agar - Az anarchia angyala (1936–40)
Eileen Agar - Egy embrió önéletrajza (1933-34)
Elsa Thoresen - Égő föld III. (1946)
Elsa Thoresen - Szürrealista kompozíció (1940-es évek)
Elsa Thoresen - Szürrealista tájkép (1946)
Esteban Francés - Álom (1938)
Esteban Francés - Cím nélkül (1939)
Esteban Francés - Szürrealista kompozíció (1937)
Esteban Francés - Szürrealista kompozíció (1944)
Fernand Léger - A biciklista (1951)
Fernand Léger - A nagy parádé (1954)
Fernand Léger - Kompozíció (1926)
Fernand Léger - Tengeri csillag (1942)
Francis Picabia - Átlátszóság (1932)
Francis Picabia - Hera (1929)
Francis Picabia - Ikrek (1936)
Gerardo Lizarraga - Ádam, Éva és a kígyó
Gerardo Lizarraga - Cím nélkül (1950)
Gerardo Lizarraga - Fallabdajátékos (1929)
Gerardo Lizarraga - Szorongás (1939)
Giorgio De Chirico - Antik birkózók (1932)
Giorgio de Chirico - Guillaume Apollinaire portréja (1911)
Giorgio de Chirico - Két maszk (1926)
Giorgio de Chirico - Metafizikus enteriőr keksszel (1916)
Giorgio de Chirico - Szerelmes dal (1913)
Hádinger Nóra: Leonora és Max (Lee Miller fotója nyomán - 2024)
Hans (Jean) Arp - Fej bajusszal (1926)
Hans (Jean) Arp - Négyzetek és téglalapok a véletlen elrendezésében (1920)
Hans (Jean) Arp - Torzó köldökkel (1921)
Hans (Jean) Arp - Ül (1937)
Hans Arp - Felhőpásztor (szobor) (1953)
Hans Bellmer - Baba (1934)
Hans Bellmer - Baba (1935)
Hans Bellmer - Max Ernst portréja Les Milles-ben (1940)
Hans Bellmer - részlet a Histoire de lœil (Georges Bataille: A szem története) illusztrációiból (1940)
Jacqueline Lamba - Cím nélkül (1943)
Jacqueline Lamba - Házbelső éjszaka (1947)
Jacqueline Lamba - Heurtebise, az angyal (Jean Cocteau verse nyomán) (1927)
Jacqueline Lamba - Vörös akt (1953)
Jacqueline Lamba- Cím nélkül (Ville de Jour) (1970)
Joan Miró - A művelt mező (1924)
Joan Miró - Cím nélkül (1929)
Joan Miró - Festmény (1925)
Joan Miró - Festmény (1927)
Joan Miró - Holland enteriőr (1928)
Kay Sage - A csend margója (1942)
Kay Sage - A harmadik alvás során (1944)
Kay Sage - A szobámnak két ajtaja van (1939)
Kay Sage - Az egyszarvúak lejöttek a tengerhez (1948)
Kay Sage - Láttam három várost (1944)
Kurt Seligman - Csata (1934)
Kurt Seligman - Leporello (1946)
Kurt Seligmann - Ultrabútor (1938)
Laurence Vail - Spanyolfal (1940)
Lee Miller - A tér portréja (1940)
Lee Miller - Broadwood zongora Londonban (1940)
Lee Miller - David E. Scherman háborúhoz öltözve (1942)
Lee Miller - Felhőgyár Assyutban, Egyiptomban (1939)
Lee Miller - Irmgard Seefried operaénekes a Pillangókisasszony egyik áriáját énekli Bécsben (1945)1945
Lee Miller - Portré villanykörtével (1943)
Lee Miller - Reflektoroperátorok Észak-Londonban (1943)
Leonor Fini - A hálószoba, három nő beltéren (1939)
Leonor Fini - A világvége (1949)
Leonor Fini - Alakok a teraszon (1938)
Leonor Fini - Mrs. H. I. portréja (1942)
Leonor Fini - Nő ölében meztelen férfival (1942)
Leonor Fini - Vasárnap délután (1980)
Leonor Fini - Vesper Express (1966)
Leonor Fini Az éjszaka kiválasztottja (1986)
Luis Buñuel - A szabadság fantomja (filmrészleet) (1974)
Man Ray - Fátyolos erotika (Meret Oppenheim) (1933)
Man Ray - Fekete és fehér (1926)
Man Ray - Ingres hegedűje (1924)
Man Ray - Önarckép (1941)
Man Ray - Önarckép fél szakállal (1943)
Marcel Duchamp - Biciklikerék (1913)
Marcel Duchamp - Kávédaráló (1911)
Marcel Duchamp - L.H.O.O.Q. (1919)
Marcel Duchamp - Lépcsőn lemenő akt (1912)
Marcel Duchamp Forrás (1917)
Marcel Jean - Gardenia kísértete (1936)
Meret Oppenheim - Tárgy (Prémmel fedett teáscsésze, alátét és kanál) (1936)
Óscar Domínguez - Elektro-szexuális varrógép (1934)
Óscar Dominguez - Eltévedt lepkék a hegyen (1934)
Óscar Domínguez - Nő mappával (1943)
Óscar Domínguez - Ördögi szerkezet (1937)
Óscar Dominguez - Roma portréja (1933)
Óscar Domínguez - Szerelmespár (1937)
Pablo Picasso - Akt karosszékben (1932)
Pablo Picasso - Az álom (1932)
Pablo Picasso - Csendélet akttal (1931)
Pablo Picasso - Fürdőző strandlabdával (1932)
Pablo Picasso - Guernica (1937)
Pablo Picasso - Síró nő (Dora Maar) (1937)
Paul Delvaux - A barlang asszonya (1936)
Paul Delvaux - A fókusz sírjai (1957)
Paul Delvaux - A villamos útvonala (1938)
Paul Delvaux - Az utca embere (1940)
Paul Delvaux - Éj a tengernél (1976)
Pavel Cselicsov - A zsonglőr (1931)
Pavel Cselicsov - Angyali üdvözlet (1931)
Piet Mondrian - Csendélet gyömbéres edénnyel II. (1911-12)
Piet Mondrian - Piros, sárga és kék kompozíció II. (1929)
Piet Mondrian - Place de la Concorde (1943)
Piet_Mondrian - Broadway Boogie-Woogie (1942)
René Magritte - A boldog donor (1966)
René Magritte - A fény birodalma (1953)
René Magritte - A képek árulása (1929)
Rene Magritte - Az ember fia (1964)
René Magritte - Az emberi állapot (1933)
René Magritte - Biankó (1965)
René Magritte - Golconda (1953)
René Magritte - Kettős Titok (1927)
René Magritte - Másolni tilos (1937)
René Magritte - Szeretők (1928)
Robert Motherwell - A tenger mentén no 45. (1967)
Robert Motherwell - Elégia a spanyol köztársasághoz no 10. (1971)
Robert Motherwell - Je T'aime no 2 (1955)
Robert Motherwell - Mallarme hattyúja (1944)
Roberto Matta - A félelem évei (1941)
Roberto Matta - A Föld egy ember (1942)
Roberto Matta - A miszticizmus katasztrófái (1942)
Roberto Matta - Elektra ónixa (1944)
Roberto Matta - Eros tériszonya (1944)
Salvador Dalí - Homártelefon 1931
Salvador Dalí - Lágy szerkezet főtt babbal - a polgárháború előérzete (1936)
Salvador Dalí - Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán (1930)
Salvador Dalí - Mae West ajkairól mintázott heverő (1938)
Salvador Dalí és Luis Buñuel - Andalúziai kutya (filmrészlet) (1928)
Stanley William Hayter - A pár (1952)
Stanley William Hayter - Anyaság (1940)
Stanley William Hayter - Csata (1953)
Stella Snead - Állatok birodalma (1946)
Stella Snead - Duzzogó oroszlán (1943)
Stella Snead - Egyik szem a horizonton (1987-93)
Stella Snead - Eksztatikus tehén (1943)
Stella Snead - Macska szellemfényben (1946)
Stella Snead - Tér (1947)
Victor Brauner - A hipergenezis visszatérése (1932)
Victor Brauner - Az anyag születése (1940)
Victor Brauner - Félszemű önarckép (1930)
Victor Brauner - Kompozíció portréval (1930)
Victor Brauner - Stabil, instabil, Theus síkja (1942)
Victor Brauner - Térjelző (1934)
Wifredo Lam - A dzsungel (1942–43)
Wifredo Lam - Hárfabíborosok (1948-1957)
Wifredo Lam - Küszöb (1950)
Wifredo Lam - Zambézia, Zambézia (1930)
Yves Tanguy - A haszontalan fények kioltása (1927)
Yves Tanguy - Cím nélkül (1933)
Yves Tanguy - Határozatlan oszthatóság (1942)
Yves Tanguy - Madarakon át, tűzön át, de nem üvegen keresztül (1943)
Yves Tanguy - Nagyméretű tájkép (1927)
Yves Tanguy, Joan Miró, Max Morise, Man Ray - Cadavre Exquis (1927)
Yves Tanguy, Man Ray, Max Morise, André Breton - Exquisite Corpse No. 10, (1928)
Leonora Carrington művei
Önarckép (A hajnali ló fogadója) (1937-38)
Gyertyatartó úr lovai (1938)
Gyertyatartó úr vacsorája (1938)
Max Ernst portréja (1939)
Meleg kalap síeléshez (1939)
Dr Morales portréja (1940)
Odalenn térképe (1940)
Leonora Carrington Odalenn Down Below (1941)
Nyár (Max Ernst, Marcel Duchamp és Roberto Matta közreműködésével) (1942)
Cím nélkül (1942)
A számok tanulmányozása (a VVV-ben megjelent metszet) (1942)
Artes 110 (1942)
Leonora Carrington Zöld tea(Az ovális hölgy) (1942)
A félelem (1943)
Dagobert örömei (1945)
Konyhakert a folyami szigeten (1946)
Leonora Carrington Szent Antal megkísértése (1946)
A Szeretet, mely mozgat napot és minden csillagot (1946)
Az Ikrek már megint a gyümölcsösben járnak (1947)
Chiki, a te országod, Chiki ton pays (1947)
Az elhunyt Mrs. Partridge portréja (1947)
Az óriásnő (A tojás őrzője) (1947)
Egyszerű bűbáj (1947)
Éjszakai gyerekszoba mindenestül (1947)
Seraputina próbál (1947)
Kilienc, kilenc, kilenc (1948)
Darvault (1950)
Görényfutam (1950)
Cím nélkül (1950)
Pásztorjelenet (1950)
Samhain (1951)
Macskanő (szobor) (1952)
Ulu nadrágja (1952)
A repülő Ur Jar (1953)
Most komolyan Te tényleg Syrious vagy (1953)
És akkor megláttuk a Minótaurosz lányát (1953)
A szemközti ház (1954)
Sidhek, avagy Tuatha Dé Danann fehér népe (1954)
A trónszék Dagda Tuatha dé Danann (1955)
AB EO QUOD (1956)
Apácaszökés Manzanillóban (1956)
Együttállás (1957)
Paracelsus kertje (1957)
A 4706. emelet (1958)
Ki vagy te fehár arc (1959)
A páviánok királynője (1959)
Az élet fája (1960)
A látogatók (1960)
Kígyók (szőnyeg) (1961)
Macskás szőnyeg
A maják varázslatos világa (1963)
Az ősatyák temetése (1963)
Delfinek tanácskozása (1963)
Gomorra éneke (1963)
Rarvarok (1963)
Giordano Bruno elégetése (1964)
Péntek 13. (1965)
Löw rabbi fürdője (1969)
A Wall Street környékén, avagy Pablo New York-i portréja (1973)
Figyelmeztetés anyámnak (1973)
Önarckép ortopédiai fekete nyakkendőben (1973)
Madárfürdő (1974)
Madame Phoenicia varázseje (1974)
Moorhead nagymama illatos konyhája (1975)
Crookhey Hall (1986)
Nő galambbal (szobor)
Varjúfogó (1990)
Labirintus (1991)
Hangyászt nevelő özvegyek (1997)
A tenyérjós (1997)
A Minótaurosz lánya (1998)
Krokodil (1998)
Q szimfónia (2002)
Kannibál asztal (2004-5)
Simon mágus tűzhelye (2007)
Max Ernst művei
Bokszzsák, avagy Buonarotti halhatatlansága (1920)
Fiastyúk (1920)
Kínai fülemüle (1920)
A felhők felett éjfél van (1920)
Celebeszi elefánt (1921)
Dadafax minimus (1922)
Oedipus Rex (1922)
Az első tiszta szónál (1923)
Nem szabad úgy látni a valóságot, ahogyan én látom (1923)
Pieta, avagy az éjszakai forradalom (1923)
A férfiak semmit sem tudhatnak erről (1923)
Gala Eluard (1924)
Kék erdő (frottázs) (1925)
Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust három tanú jelenlétében(1926)
Kiméra (1928)
Übü király (1923)
Két gyermeket fenyeget egy fülemüle (1924)
Egy angyal zuhanása
Locarno szelleme (1929)
Vak úszó (1934)
Loplop bemutatja Loplopot (1930)
A postás Cheval (1932)
Bizonytalan nő (1923)
A zoomorf pár születése (1933)
A szél menyasszonya (1927)
Jelenet a Jótékonyság hete vagy a hét fő elem című kollázsregényből (1934)
Jelenet a Jótékonyság hete vagy a hét fő elem című kollázsregényből (1934)
Jelenet a Jótékonyság hete vagy a hét fő elem című kollázsregényből (1934)
Jelenet a Jótékonyság hete vagy a hét fő elem című kollázsregényből (1934)
Jelenet a Jótékonyság hete vagy a hét fő elem című kollázsregényből (1934)
A házitűzhely angyala (1937)
Az otthon angyala, avagy a szürrealizmus diadala (1937)
Napóleon a pusztaságban (1941)
A táj másik felén
Mocsárangyal (1940)
Leonora a reggeli fényben (1940)
Egy pillanatnyi nyugalom (1939)
Magányos fa és egyesült fák (1940)
Az elsőbálozó (1939)
Európa az eső után I. (1933)
Európa az eső után II. (1940-42)
Az öltözködő menyasszony (1939)
Alice '39-ben
Az elbűvölő ciprus (1940)
Varázslónő (1941)
A király a királynővel játszik (1944 - bronz szobor)
Szent Antal megkísértése (1945)
Bak (1947) (bronzba öntve: 1975)
Alice '41-ben
Találkozó (közös festmény Leonorával) (1939)
A világegyetem történetének rövid összefoglalása (1953)
33 kislány pillangókat kerget (1958)
Remedios Varo művei
Kötéltáncosok (1944)
Malária Paludismo (Bayer reklám, 1947)
Szorongás (Bayer megbízás,1947)
A laboratórium (1947)
Reumatikus fájdalom (Bayer megbízás,1948)
Reumatikus fájdalom (Bayer megbízás,1948)
Hideg (1948)
A Hold völgye (1950)
A gyermek Angelo Milfastos báró portréja (1952)
A nő, avagy az éjszaka lelke (1952)
A varázslónő (1952)
Megérzés (1953)
Tér-idő szövet (1954)
Tükör a fésülködőasztalnál (1954)
Walter Gruen portréja (1954)
Haszontalan tudomány, avagy az alkimista (1955)
Törés (1955)
Szimpátia (1955)
Felfedezés (1956)
Harmónia (1957)
A páfrány-macska (1957)
Találkozás (1957)
A madarak teremtése (1957)
Egy nő távozóban a pszichoanalízisről (talán Juliana az) (1960)
Újjászületés (1960)
Mimézis (1960)
Elhívás (1961)
Úton a toronyhoz (1961)
Spirális tranzit (1962)
Az erdő dallama (1963)
Feltámadó csendélet (1963)
Szoláris zene
Mexikó
Abel Quezada - A lovasklub (1972)
Abel Quezada - Cím nélkül (Zócalo, Mexikóváros) (1988)
Abel Quezada - Élet Mexikóban a 70-es és 80-as évek válsága idején. Tisztelgés Icaza előtt (1986)
Abel Quezada - Fiatal yucatáni lány apró testi hibával vagy A figuratív festők múzsája (1980)
Agustín Lazo - A pisztoly (1943)
Agustín Lazo - Az iskolában (1943)
Agustín Lazo - Enteriőr zongorával (1926)
Agustín Lazo - Pietá (1937)
Alejandro Jodorowsky - A szent hegy (film) (1973)
Alejandro Jodorowsky - A szent hegy (film) (1973)
Alejandro Jodorowsky - El Topo (jelenet a filmből) 1970
Alfredo Ramos Martínez - Kálaárus (1929)
Alice Rahon - Éjjeli macska (hatvanas évek)
Alice Rahon - Frida Kahlo balladája (1956–66)
Antonio “El Corcito" Ruíz - A nászutasok szekere (1978)
Antonio “El Corcito" Ruíz - A paranoiások (avagy a megalomániások) (1941)
Antonio “El Corcito" Ruíz - Malinche álma (1939)
Bridget Tichenor - Cím nélkül (hatvanas évek)
Bridget Tichenor - Délibáb (1967(
Bridget Tichenor - Önarckép
Bridget Tichenor - Sachi kettősség III. (1978)
David Alfara Siqueiros - A porfirizmustól a forradalomig (freskó, részlet) (1957)
David Alfara Siqueiros - A porfirizmustól a forradalomig (freskó, részlet) (1957)
David Alfaro Siqueiros - Káin az USA-ban (1947)
David Alfaro Siquieros - Önarckép (Az ezredes) (1945)
Diego Rivera - A Ford Motor Company megbízása, déli fal, Detroit (1932-33)
Diego Rivera - A Ford Motor Company megbízása, északi fal, Detroit (1932-33)
Diego Rivera - Észak és Dél művészi kifejezésének házassága a kontinensünkön, avagy pánamerikai egység (1940)
Diego Rivera - Halottak napja (1944)
Diego Rivera - Riveriana kápolna (1924-27)
Diego Rivera - Zapatista táj (1915)
Francisco Benjamín Lopez Toledo - A kút (1971)
Francisco Benjamín Lopez Toledo - Darázscsípte ló (1969)
Francisco Benjamín Lopez Toledo - Elefánt (1978)
Francisco Corzas - A mester önarckepe Velazquezként (1967)
Francisco Corzas - Kisasszony a kutyájával (1977)
Frida Kahlo - A két Frida (1939)
Frida Kahlo - Amit a víz adott nekem (1938)
Frida Kahlo - Diego és én (1931)
Frida Kahlo - Kis szarvas (1946)
Frida Kahlo - Repül az idő (1929)
Frida Kahlo Az élet virága Flor de la vida (1943)
Gordon Onslow Ford - A Fénylovag körútja a Sötét Királynőn keresztül (1942)
Gordon Onslow Ford - A fivérek örökös délutánja (1942)
Gunther Gerzso - A Gabino Barreda utca (1944)
Gunther Gerzso - Délibábos táj (2000)
Gunther Gerzso - Kék-zöld-sárga (1967)
Gunther Gerzso - Mr. Jacques Gelman portréja (1957)
Jean Charlot - Éjszakai hula (1961)
Jean Charlot - Első lépések (1936)
Jean Charlot - Függőágyak Yucatanban (1937)
Jean Charlot - Mexikói konyha (1948)
Jean Charlot - Tortillakészítők (1938)
José Clemente Orozco - Az amerikai civilizáció eposza (részlet) (freskó a Dartmouth főiskola épületében, USA, New Hampshire) (1932-1934)
José Clemente Orozco - Az amerikai civilizáció eposza (részlet) (freskó a Dartmouth főiskola épületében, USA, New Hampshire) (1932-1934)
José Clemente Orozco - Katarzis (1934)
José Clemente Orozco - Önarckép (1946)
Jose Feher - Carlos Mérida emlékére (1988)
José Fehér - Kompocízió (kerámia) (1962)
José Luis Cuevas - A zene nagyobb megvilágosodás mint a filozófia (1966)
José Luis Cuevas - Carmen (2005)
José Luis Cuevas - Orgia (2004)
José Luis Cuevas - Sziámi ikrek (2004)
Juan O'Gorman - Terv a Vénusz születésének emlékművéhez (1976)
Juan Soriano - Bika (szobor) (1987)
Juan Soriano - Galamb (szobor) (1989)
Kati Horna - A barcelonai katedrálishoz vezető lépcső (1938)
Kati Horna - Anya a spanyol polgárháborúban (1937)
Kati Horna - Cím nélkül (részlet az Óda a nekrofíliához sorozaból (a modell Leonora Carrington) (1962)
Kati Horna - Leonora Carrington (kollázs) (ötvenes évek)
Kati Horna - Nézzük (1962)
Kati Horna - Nő és maszk (1963)
Kati Horna - Részlet a Hitleráj sorozatból (1937)
Kati Horna - Üveg (1962)
Lola Alvarez Bravo - Alvó férfi (1941)
Lola Álvarez Bravo - Egyesek felefelé, mások lefelé mennek (1940)
Lola Alvarez Bravo - Frida Kahlo (1944)
Lola Alvarez Bravo - Mariana Yampolsky portréja (1940)
Lola Alvarez Bravo - Mosónők (1940)
Lola Alvarez Bravo - Saját börtönében (1950)
Lola Alvarez Bravo - Szövet (1950)
María Izquierdo - A kötél (1947)
María Izquierdo - Álom és megérzés (1947)
María Izquierdo - Önarckép (1947)
Mathias Goeritz - Őrizet XII. (1961-62)
Mathias Goeritz - Tűzmadár (köztéri szobor Guadalajarában) (1957)
Miguel Covarrubias - Rumba (1945)
Miguel Covarrubias - Sötét bőr és lopakodó mandulaszemek (1936)
Pedro Friedeberg - Egymillió tojás és huszonöt dollár városa (1972)
Pedro Friedeberg - Hatvan pizsama Bubulinának (1973)
Pedro Friedeberg - Katolikus Izabella szexuális élete (1972)
Pedro Friedeberg - Kézszék (bútor) (1965)
Pedro Friedeberg - Perspectiva Demoniaca (1973)
Rafael Coronel - A látogatás (1980)
Rafael Coronel - Három alak (1976)
Rufino Tamayo - Alvó zenészek (1950)
Rufino Tamayo - Az ember a végtelen előtt (1950)
Rufino Tamayo - Kettőség (freskó a Mexikói Nemzeti Embertani Múzeumban) (1964)
Rufino Tamayo - Nemzetiségünk születése (1952)
Rufino Tamayo - Önarckép (1931)
Wolfgang Paalen - A faj géniusza (csontpisztoly) (1938)
Wolfgang Paalen - A szaturnuszi hercegek csatája II. (1938)
Wolfgang Paalen - Les Cosmogones (1944)
Wolfgang Paalen - Önarckép (1952)
Wolfgang Paalen - Totemikus táj (1938)
Arcképcsarnok
A kötetben felbukkanó alakok rövid életrajza
Berenice Abbott (1898−1991) leszbikus amerikai fotóművész, feminista. Elsősorban a két világháború közötti New Yorkról készült fotóiról emlékezetes.
Eileen Agar (1899−1991) skót-amerikai származású, Buenos Airesben született, és Angliában tanult szürrealista festő- és fotóművész. Joseph Bard író felesége volt. Viszonyt folytatott Paul Nash angol szürrealistával.
Inés Amor (1912−1980) mexikói művészettörténész. Az 1935-ben alapított Mexikói Művészeti Galéria vezetője és a modern művészetek elkötelezett támogatója. 1940. január 17-én a GAM-ban rendezték meg a Nemzetközi Szürrealista Kiállítást.
Guadalupe „Pita” Amor (1918−2000) mexikói költő, Elena Poniatowska nagynénje. Fiatal korában aktmodellkedett, többek között Diego Rivera festményei számára, és nagyközönség előtt is szívesen mutatkozott meztelenül.
Louis Aragon (1897−1982) francia költő, író, a dadaizmus és a szürrealizmus fontos alakja.
Hans (Jean) Arp (1886−1966) dadaista német festő, költő, szobrász. Főként köztéri szobrairól, kollázsairól és festményeiről ismert. Max Ernst legjobb barátja.
Antonin Artaud (1896–1948) francia avantgárd drámaíró, költő, színész és színházi rendező.
Juan Arvizu (1900−1985) mexikói lírai tenor énekes, a balore és a tangó stílusok elismert előadója.
Marie-Berthe Aurenche (1905−1960) francia festőművész és a szürrealista művészek pártfogója. Max Ernst második felesége 1927−1937 között.
Jesús Bal y Gay (1905−1993) spanyol zeneszerző, muzikológus. 1938–1965 között Mexikóban élt száműzetésben.
George Balanchine (1904−1983) Grúz-amerikai koreográfus. A New York City Ballet egyik alapítója.
Joseph Bard (1892−1975), avagy Diamant József, az Egyesült Királyságban letelepedett magyar író. Eileen Agar férje.
Djuna Barnes (1892−1982) amerikai leszbikus művész. Legismertebb műve a Nightwood (Éjerdő, 1936).
Octavio G. Barreda (1897−1964) mexikói költő, kritikus. Ő fordította spanyolra T. S. Eliot, D. H. Lawrence és Saint-John Perse műveit.
Maurice Barrès (1862–1923) nacionalista francia író és politikus.
Georges Bataille (1897−1962) francia filozófus, sokoldalú értelmiségi, irodalommal, szociológiával és művészettörténettel is foglalkozott.
Cecil Beaton (1904−1980) angol divat- és portréfotós.
Samuel Beckett (1906−1989) Nobel-díjas ír próza- és drámaíró, költő, fordító.
Julian Bell (1908–1937) angol költő. A spanyol polgárháborúban vesztette életét, miután a köztársaságpárti Nemzetközi Brigádokhoz csatlakozva, mentőautó-vezetés közben egy bomba repeszei eltalálták.
Hans Bellmer (1902−1975) német művész, életnagyságú babáiról és Georges Bataille Histoire de l’œil (1940) című művének illusztrálásáról ismert.
Walter Benjamin (1892−1940) német-zsidó filozófus, esszéista és műkritikus. A nácik elől menekülve önkezével vetett véget életének.
Ignacio Bernal (1910−1992) mexikói antropológus. A Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum igazgatója 1962–1968 és 1970–1977 között. Teotihuacanban végzett ásatásokat.
Elisa Bindhoff (Breton) (1906–2000) chilei származású francia költő, poliglott és kiváló zongorista. André Breton harmadik felesége.
Helena Petrovna Blavatsky (1831–1891) nagy hatású orosz misztikus, a Teozófiai Társulat alapítója.
Frans Blom (1893−1963) svájci felfedező, archeológus. Feleségével együtt vezették a mexikói San Cristóbal de las Casasban a Casa Na Bolomot (A Jaguár Háza).
Gertrude Blom (1901−1993) svájci újságíró, szocioantropológus és környezetvédő aktivista. A lacandoni őserdőben élő maják kutatója.
E. Lorenz „Larry” Borenstein (1919−1981) amerikai ingatlanügynök, műkereskedő. Nevéhez fűződik a New Orleans-i Preservation Hall, mely egy jazzegyüttes, lemezkiadó és egy egykori zenés-művészeti galériát is takar.
Joë Bousquet (1897−1950) francia költő, az első világháborúban szerzett sérülése miatt élete hátralévő részét ágyban, ópiumfüggőként töltötte.
Kay Boyle (1902−1992) amerikai író és politikai aktivista. 1932−1943 között Laurence Vail felesége.
Robert Brady (1927−1985) amerikai műgyűjtő. A mexikói Cuernavacában található a Robert Brady Múzeum.
Victor Brauner (1903−1966) román szürrealista festőművész és szobrász. 1938-ban az Óscar Domínguez és Esteban Francés között kialakult vitában egy összetört pohár szilánkjaitól a bal szemére megvakult.
Lola Alvarez Bravo (1903−1993) az első jelentős mexikói női fotóművész a mexikói forradalom utáni „mexikói reneszánsz” (1920–1950) időszakában.
André Breton (1896−1966) francia költő, író és teoretikus, a dada és a szürrealizmus egyik kulcsfigurája. Pszichiátriát tanult. Magyarul is olvashatók többek között a Nadja, az Őrült szerelem és A mágneses mezők című művei.
Luis Buñuel (1900−1983) spanyol filmrendező, alkotott Mexikóban és Franciaországban is.
Luis Tomás Cervantes Cabeza de Vaca (1943−2013) a ’68-as mexikói diákmozgalom egyik vezére.
John Cage (1912−1992) nagy hatású amerikai avantgárd zeneszerző.
Alexander Calder (1898−1976) amerikai képzőművész, a légmobilok, stabilok és drótrajzok kitalálója.
Sócrates Amado Campos Lemus (1944−2021) az 1968-as mexikói diákmozgalom egyik vezére. Majdnem három évet töltött a Lecumberri börtönben. Később politikai újságíróként és elemzőként tevékenykedett.
Albert Camus (1913−1960) Algériában született francia író és filozófus. Az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. 1957-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Robert Capa (Friedmann Endre) (1913−1954) magyar-zsidó származású, világhírű fotográfus, haditudósító.
Álvar Carrillo Gil (1898−1974) mexikói gyerekorvos és műgyűjtő. 1974-ben gyűjteményének kiállítására megalapította a Museo de Arte Carillo Gilt (Carillo Gil Múzeum).
Henri Cartier-Bresson (1908–2004) francia fotográfus, a Magnum fotóügynökség egyik alapítója.
Heberto Castillo (1928−1997) mérnök, a mexikói képviselőház tagja. 1974-ben megalapítja a Partido Mexicano de los Trabajadorest, vagyis a Mexikói Munkáspártot, mely 1987-ben feloszlott.
Jean Charlot (1898−1979) Párizsban született amerikai festőművész és illusztrátor. Rengeteget dolgozott Mexikóban.
Ferdinand Cheval (1836−1924) francia postás, a naiv építészet egyik legkülönlegesebb képviselője.
Giorgio de Chirico (1888−1978) Olasz szürrealista festő. A metafizikus festészet megalapítója.
Jean Cocteau (1889−1963) nagy hatású francia költő, író és filmrendező. 1930-ban A költő vére címmel szürrealista filmet forgatott.
Rodney Collin-Smith (1909−1956) angol író, misztikus. Nagy hatással volt rá Uszpenszkij és Gurdjieff munkássága.
Rafael Coronel (1931−2019) mexikói festőművész. Diego Rivera veje 1960−1969 között.
Francisco Corzas (1936−1983) mexikói festő. A muralisták ellentáborába tartozott.
Miguel Covarrubias (1904−1957) mexikói művész. Az olmék civilizáció kutatója.
Jorge Juan Crespo de la Serna (1887−1978) mexikói művész és műkritikus. Orozco asszisztense.
René Crevel (1900−1935) francia dadaista és szürrealista író, szén-monoxid-mérgezéssel végzett magával.
Pavel Fjodorovics Cselicsov (1898−1957) orosz festőművész és díszlettervező. Edward James jóbarátja.
José Luis Cuevas (1934–2017) mexikói festőművész. A muralisták egyik első ellenfele. A Generación de la Ruptura (A szakítás nemzedéke) egyik vezetője.
Álvaro Custodio (1914−1992) spanyol író és forgatókönyvíró.
Gala Dalí (Elena Ivanovna Diakonova) (1894−1982) a szürrealisták egyik múzsája. 1917−1929 között Paul Éluard, majd 1934-től haláláig Dalí felesége. Éluard mellett három évig Max Ernsttel is viszonya volt.
Salvador Dalí (1904−1989) ikonikus katalán szürrealista festő.
Paul Delvaux (1897−1994) belga posztimpresszionista festő.
Robert Desnos (1900−1945) francia szürrealista költő. Foglalkoztatta az alkímia. A theresienstadti koncentrációs táborban meggyilkolták.
Gustavo Díaz Ordaz (1911−1979) Mexikó 56. elnöke 1964−1970 között. Az egyik legmegosztóbb mexikói elnökök egyike.
Óscar Domínguez (1906−1957) tenerifei születésű szürrealista festő, a spanyol „27-esek generációjának” tagja. Önkezével vetett véget életének.
Martín Dozal (1942−2018) mexikói író, költő és újságíró. A ’68-as diákmozgalom egyik vezéralakja.
Marcel Duchamp (1887−1968) minden modern stílusirányzatra nagy hatást tevő francia képzőművész és polihisztor.
Maria Edgeworth (1768−1849) ír gyermek- és ifjúsági író. Az európai regény fejlődésének fontos alakja. Leonorát anyai ágon feltehetőleg rokoni szálak fűzték hozzá.
Salvador Elizondo (1932−2006) mexikói avantgárd író, kritikus és egyetemi oktató.
Juan del Encina (1468−1529) spanyol költő.
Hans-Ulrich „Jimmy” Ernst (1920−1984) német-amerikai festőművész, Max Ernst és Luise Straus-Ernst fia.
Max Ernst (1891–1976) német festőművész, szobrász, grafikusművész. A dada és a szürrealizmus egyik legnagyobb alakja.
Maurits Cornelis Escher (1898−1972) holland grafikus. Paradox építményeket és egymásba kapcsolódó geometrikus alakzatokat készített.
José María Espinosa (1796−1883) kolumbiai szabadságharcos és festőművész.
José Fehér (1902−1988) magyar származású mexikói festőművész és szobrász.
León Felipe (1884−1968) spanyol költő, 1938-tól haláláig Mexikóban élt száműzetésben. A spanyol polgárháborúban köztársaságpárti aktivista volt.
María Félix (1914−2002) mexikói színésznő, énekesnő, díva. Egy darabig Renato Leduc szeretője.
Ady Fidelin (1915−2004) Guadalupén született modell, táncos. Man Ray szeretője is volt.
Leonor Fini (1907−1996) argentin-olasz szürrealista festőművésznő, író.
„Semo” Senya Fleshin (1894−1981) Mexikóban letelepedett ukrán anarchista forradalmár és fotós.
Esteban Francés (1913−1976) spanyol szürrealista festőművész. A harmincas években Remedios Varo szeretője.
Christopher Fremantle (1906−1978) brit misztikus, Gurdjieff egyik legkiemelkedőbb tanítványa.
Lucian Freud (1922–2011) neves brit festőművész, Sigmund Freud unokája.
Betty Friedan (1921−2006) amerikai feminista író és polgárjogi aktivista. A National Organization for Women (Nemzeti Nőszervezet, 1966) alapítója.
Pedro Friedeberg (1936) Firenzében született, német-zsidó származású mexikói művész.
Varian Fry (1907−1967) amerikai újságíró, a Menekültügyi Bizottság egyik alapítója. A második világháború idején rengeteg művészt juttatott ki Franciaországból.
Carlos Fuentes (1928−2012) Panamában született mexikói író, diplomata.
Fernando Gamboa (1909−1990) mexikói művészettörténész és muzeológus.
Rodolfo Gaona (1888–1975) mexikói őslakos származású bikaviador. Spanyolországban szerzett magának hírnevet.
Federico García Lorca (1898−1936) spanyol költő és drámaíró, Dalí jóbarátja. Nem sokkal a spanyol polgárháború kitörése után a falangisták meggyilkolták.
Elena Garro (1916−1998) mexikói író, újságíró. 1937−1959 között Octavio Paz felesége.
Antoni Gaudí (1852−1926) nagy hatású katalán építész, a mai napig épülő barcelonai Sagrada Família-templom tervezője.
Gunther Gerzso (1915−2000) magyar-német származású, Mexikóban született és alkotó festőművész és forgatókönyvíró. Szemben állt a muralistákkal. Octavio Paz szerint az egyik legnagyobb latin-amerikai festő.
Alberto Giacometti (1901–1966) leginkább a „pálcikaszobrairól” ismert svájci születésű szobrász.
Sandra Gilbert (1936) amerikai feminista irodalomkritikus.
Jean Giraudoux (1882−1944) francia regényíró, esszé- és drámaíró.
Alan Glass (1932−2023) kanadai multidiszciplináris művész és tanár.
Mathias Goeritz (1915−1990) német származású mexikói festőművész és szobrász.
Goldfinger Ernő (1902–1987) magyar származású, brutalista stílusban alkotó angol építész.
Lucero González (1947) mexikói feminista szociológus és rendező.
Germaine Greer (1939) ausztrál feminista író, újságíró és egyetemi tanár. A feminizmus második hullámának egyik nagy hatású szószólója.
Pegeen Guggenheim (1925−1967) amerikai festőművész, Peggy Guggenheim és Laurence Vail lánya. Gyógyszertúladagolással vetett véget életének.
Marguerite „Peggy” Guggenheim (1898−1979) amerikai műgyűjtő, a szürrealisták egyik legbefolyásosabb mecénása. 1941–1946 között Max Ernst harmadik felesége.
Ofelia Guilmáin (1921−2005) spanyol származású mexikói színésznő. A spanyol polgárháború elől családja Mexikóba menekült.
G. I. Gurdjieff (1866−1949) örmény misztikus filozófus, író és tanító.
Juan José Gurrola (1935−2007) mexikói színész.
Simon Guttmann (1891−1990) osztrák író, Robert Capa jóbarátja.
David Hare (1917–1992) amerikai szürrealista művész. Leginkább szobrairól ismert, de remek fotográfus és festőművész is volt. A VVV (1942–1944) szürrealista magazin alapító-főszerkesztője. Jacqueline Lamba második férje 1946–1955 között.
Hartmann Imre (1895–1978) gordonkaművész, a Léner-vonósnégyes csellistája, majd Mexikóvárosban zenetanár.
Stanley William Hayter (1901−1988) brit festőművész, grafikus, nyomdász. Pályája kezdetén a szürrealista, később az absztrakt expresszionista irányzat képviselője. Több nyomdatechnikai találmány is fűződik a nevéhez.
Lewis Hine (1874−1940) amerikai fotográfus és szociológus. Küzdött a gyermekmunka felszámolásáért, képein főként dolgozó gyerekeket és a munkásosztályt örökítette meg.
José Horna (1912−1963) Mexikóba menekült spanyol művész és politikai aktivista. A fotográfus Kati Horna férje.
Kati Horna (Deutsch Katalin) (1912−2000) magyar-zsidó származású, mexikói fotóművész. A spanyol polgárháborúban is fotózott. José Horna felesége.
Vicente Huidobro (1893−1948) avantgárd chilei költő.
Alexander Iolas (1908−1987) görög-amerikai galériatulajdonos. Első galériájában, a Hugo Galleryben volt Andy Warhol első egyéni kiállítása (1952).
Alberto Isaac (1923−1998) mexikói úszó és filmrendező.
María Izquierdo (1902−1955) az egyik első mexikói festőnő, akinek egyéni kiállítása volt az Egyesült Államokban (1930).
Edward James (1907−1984) angol arisztokrata író, költő és számos szürrealista művész támogatója. Leonora mecénása és jóbarátja.
Pierre Janet (1859−1947) francia filozófus, pszichiáter. Hozzá fűződik a „tudatalatti” fogalmának megalkotása.
Alejandro Jodorowsky (1929) Chilében született, ukrán-zsidó származású kultikus színházi és filmrendező.
Carl Gustav Jung (1875−1961) svájci pszichológus és pszichiáter.
Frida Kahlo (1907–1954) Mexikó legemblematikusabb festőművésze.
Wifredo Lam (1902−1982) kubai festőművész.
Jacqueline Lamba (1910−1993) francia szürrealista művész, André Breton második felesége 1934−1943 között.
Agustín Lazo (1896−1971) mexikói művész, az egyik első szürrealista hazájában.
Albert Lebrun (1871−1950) a Harmadik Francia Köztársaság 14., egyben utolsó elnöke 1932−1940 között.
Renato Leduc (1897−1986) mexikói költő és újságíró. Leonora első férje 1941−1943 között.
Fernand Léger (1881−1955) francia festő, szobrász és filmes. A pop art egyik előfutárának tartják.
Léner Jenő (1894–1948) magyar hegedűművész, a világhírű Léner-vonósnégyes alapítója és elsőhegedűse.
Claude Lévi-Strauss (1908−2009) francia etnológus, szociológus és antropológus.
Gerardo Lizarraga (1905−1982) spanyol festő, Remedios Varo első férje. 1939-ben francia koncentrációs táborba került, ahonnét Remedios segítségével (aki egy Chiki Weisz által készített sajtófotó alapján ismerte fel és jött rá, hogy még él) 1941-ben szabadult.
Tilly Losch (1903−1975) osztrák táncos, koreográfus és színésznő. Edward James felesége 1930−1934 között.
Dora Maar (1907−1997) horvát származású francia fotográfus. 1935−1943 között Pablo Picasso partnere.
Pierre Mabille (1904−1952) francia író, orvos. A francia, szürrealista Minotaure művészeti lap egyik szerkesztője.
René Magritte (1898−1967) belga szürrealista festő.
Jean Malaquais (1908−1998) Varsóban született, francia író.
Kristine Mann (1873−1945) amerikai orvos, a nők egészségügyi ellátásának úttörője. Jung műveiből álló saját gyűjteményéből indult a ma a nevét viselő könyvtár New Yorkban.
Gabriel García Márquez (1927−2014) Nobel-díjas kolumbiai író, a mágikus realizmus egyik kiemelkedő képviselője.
André Masson (1896−1987) kubista, majd szürrealista francia művész. Az automatikus rajzolás egyik szorgalmazója. Nagy hatást gyakorolt Jackson Pollockra.
Pierre Matisse (1900−1989) francia-amerikai képkereskedő. Henri Matisse fia. 1931-ben nyitotta meg New York-i galériáját, a Pierre Matisse Galleryt.
Roberto Matta (1911−2002) az egyik legismertebb chilei festőművész.
Thomas Mawson (1861−1933) brit tájépítész, kert- és várostervező.
Elsa Maxwell (1883−1963) amerikai bulvárújságíró.
Meduna László (1896–1964) magyar ideggyógyász, a világon elsőként vezette be a skizofrénia konvulziós terápiáját mesterséges epilepsziát kiváltó anyagok segítségével. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált.
María Luísa Mendoza (1930−2018) mexikói író, újságíró, politikus.
Diego de Mesa (1912−1985) spanyol író és műfordító. 1939-ben Mexikóba vonult száműzetésbe, majd Rómába költözött.
Édouard Léon Théodore Mesens (1903–1971) belga író és művész, a szürrelista mozgalom legfontosabb angol nyelvű lapja, a London Bulletin főszerkesztője 1938–1940 között. Abszintmérgezésben hunyt el.
Ricardo Mestre (1906−1997) katalán erőszakmentes anarchista, a spanyol polgárháború után Mexikóba menekült.
Jules Michelet (1798−1874) francia történész.
Lee Miller (1907−1977) amerikai modell és fotográfus, Roland Penrose házastársa 1947-től haláláig. A második világháború alatt haditudósítóként dolgozott.
Piet Mondrian (1872−1944) holland festőművész, a geometrikus absztrakció egyik legnagyobb alakja. A De Stijl-művészcsoport tagja.
Carlos Monsiváis (1938−2010) mexikói filozófus, újságíró és politikai aktivista.
Yolanda (Tongolele) Montes (1932) mexikói-amerikai származású táncosnő és színésznő.
Elsa Morante (1912−1985) olasz költő, író, műfordító.
César Moro (1903−1956) szürrealista perui író és festő. Franciául alkotott.
Robert Motherwell (1915−1991) amerikai festő. A New York School (New York-i Iskola) művészeti csoportosulás tagja.
Paul Nash (1889−1946) brit festő, fotográfus és író. Festményein az első és a második világháborún átélteket is megjelenítette. 1934-ben Eileen Agar szeretője.
Pierre Naville (1904−1993) svájci származású, trockista és szürrealista francia író és szociológus.
Margarita Nelken (1894−1968) német-zsidó származású spanyol feminista és író. 1939-ben Mexikóba menekült.
Stavros Niarchos (1909–1996) görög-amerikai mágnás, hajózási vállalkozó.
Charles de Noailles (1891−1981) francia arisztokrata mecénás, finanszírozta többek között Man Ray, Jean Cocteau és Luis Buñuel filmjeit.
Marie-Laure de Noailles (1902−1970) francia festőművész és befolyásos mecénás. Charles de Noailles felesége.
Violette Nozière (1915−1966) francia prostituált. Abuzív apja meggyilkolásáért 1934-ben halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani kényszermunkára változtatták. 1945-ben kegyelemmel szabadult. A szürrealisták kiálltak mellette.
Rubén Bonifaz Nuño (1923−2013) mexikói költő és klasszika-filológus.
Octavio Paz (1914−1998) Nobel-díjas mexikói költő.
Gordon Onslow Ford (1912−2003) André Breton köreihez tartozó brit festő. A negyvenes években Mexikóban élt és alkotott.
Meret Oppenheim (1913−1985) svájci szürrealista művész és fotográfus.
José Clemente Orozco (1883−1949) mexikói festő, Siqueiros és Diego Rivera mellett a „három nagy” muralista egyike.
Amédée Ozenfant (1886−1966) francia festő. A purista festészeti stílus Le Corbusier és az ő nevéhez fűződik.
Wolfgang Paalen (1905−1959) osztrák-zsidó és német származású mexikói festőművész és szobrász. Gyakran használta a fumázs festési technikát. A szürrealista Dyn magazin alapítója, mely újság 1942−1944 között jelent meg. Önkezével vetett véget életének.
Ámbar Past (1949) amerikai költő és képzőművész. San Cristóbal de las Casasban 1975-ben megalapította a Taller Leñaterost (Favágó Műhely) mely egy kulturális tér a maja őslakosok számára.
Roland Penrose (1900−1984) brit költő, történész és mecénás. 1947−1977 között Lee Miller férje.
Benjamin Péret (1899–1959) francia dadaista és szürrealista költő. Remedios Varo párja 1937–1948 között.
Francis Picabia (1879−1953) francia dadaista festőművész, író, tipográfus.
Pablo Picasso (1881−1973) az egyik legnagyobb hatású spanyol képzőművész.
André Pieyre de Mandiargues (1890−1961) francia költő és esszéíró.
Giovanni Piranesi (1720–1778) olasz művész. Az ókori Róma épületeiről, illetve fantáziahelyszínekről készített metszeteivel nagy hatást gyakorolt az utókorra.
Bona de Pisis (1926−2000) olasz szürrealista festőművésznő, Pieyre de Mandiargues felesége.
Plutarco Gastélum Esquer (1914-1990) xilitlai, jaki indián származásű művész, Edward James későkori szerelme.
Paul Poiret (1879−1944) francia divattervező.
Raymond Queneau (1903−1976) francia író, költő és matematikus. Tagja az 1948-ban alapított Patafizikai Társaságnak.
Abel Quezada (1920−1991) mexikói író, karikaturista és festő.
Alice Rahon (1904−1987) francia származású mexikói költő és művész.
Man Ray (1890−1976) nagy hatású amerikai képzőművész, fotográfus. Élete nagy részét Párizsban töltötte.
Herbert Read (1893−1968) brit művészettörténész, költő, filozófus. A Read által szerkesztett 1936-os Surrealism című könyv borítóján látott Max Ernst-festmény indította el Leonorát a szürrealizmus felé.
John Reed (1887−1920) baloldali amerikai újságíró. Részt vett mind a mexikói, mind az orosz forradalomban.
Gustav Regler (1898−1963) német kommunista újságíró, spanyol polgárháborús veterán. A Molotov–Ribbentrop-paktum miatt otthagyta a pártot, és Mexikóba menekült.
